Az egyesület története
Történelmi kezdetek a 70-es évekig
Országunk gyöngyszeme, a Dunakanyar mindig is híres volt szépségérõl.
Már a '30-as években is számtalan ember töltötte itt a szabadidejét a vízpart mellett, hajókölcsönzõk létesültek, amelyeket vendéglõk, kerthelységek vettek körül, ahol hétvégén zenekarok léptek fel. Ezek a háború közepéig fennmaradtak, majd 1945-ben megszûntek.
1957-ben néhányan elhatározták, hogy felélesztik Nagymaroson a dunai sportot, amelyhez az akkori Magyar Honvédelmi Szövetség keretei között adódott lehetõség. Ebben nagyon sokat segített az MHSZ központi vízi sport klub vezetõje, a Melbourne-ben kenu kettesben bronzérmes Mohácsi Ferenc, aki hat leselejtezett kajakot, és egy tízszemélyes kenut ajándékozott a nagymarosi klubnak. A helyiek fáradságos munkájának köszönhetõen 1958-ban
így elkezdhette munkáját a Nagymarosi MHSZ. Elsõ elnöki tisztét Révai Gyula
százados töltötte be. Õt váltotta késõbb Varagya György, aki mellett társadalmi edzõként Maurer József
dolgozott 1963-ig.
Abban az évben kapcsolódott be az edzõi tevékenységbe 18 évesen Gyimesi László.
A klub akkoriban egy feljavított barakképülettel rendelkezett, amely a hajók, néhány motorcsónak, és rádióamatõr kellékek tárolására szolgált. Lehetõség nyílt az iskola tornatermében edzések tartására, ahol jobb körülmények között készülhettek a versenyzõk a versenyszezonra.
Sikerült fokozatosan fejleszteni a hajóparkot, ami három mûanyag egyes- (Pointer típus) és két páros (Nagymajtényi típus) hajóval bõvült. Ez lehetõvé tette a versenyzõknek, hogy más egyesületek hajóival közel egyforma feltételekkel állhassanak rajthoz.
1964-ben még öt-hat, 1965-ben már 12-15 versenyzõ indulhatott versenyeken, és ez meg is hozta az elsõ igazi sikereket. 1965-ben Perbíró József és Bidó Sándor
a Vidékbajnokságról 500 méteren párosban szerzett aranyéremmel térhetett haza, majd az ezt követõ Országos Utánpótlás Bajnokságon a harmadik helyen végeztek.
A tudatos felkészülésnek és a lelkiismeretes munkának köszönhetõen 1967-ben Országos Ifjúsági Bajnokságot nyert a nagymarosi kajak négyes 500 méteren (Nieberl Károly, Heincz Zoltán, Perbíró József, Hoffmann Zoltán), megelõzve az MTK négyesét is, ami akkoron igen nagy dolognak számított egy vidéki kis egyesület részérõl.
Folyamatosan fejlõdött, bõvült a nagymarosi szakosztály, s a létszám és a bõvülõ hajópark szükségessé tette egy új csónakház építését.